Ismét lesz Simonyi-Nap 2025. október 16-án az MTA székház Dísztermében, melyre szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.
Részletek az előadásokról:
Kovács Győző: A QCD fázisdiagramjának vizsgálata effektív modellekben
A kvantum színdinamika (QCD) alacsony energiás effektív modelljei eszközt nyújtanak az erősen kölcsönható anyag fenomenológiai leírásához, valamint fázisdiagramjának tanulmányozásához. Ezek a modellek különösen fontosak véges hőmérsékleten és kémiai potenciálon, ahol igazán érdekes viselkedés, például egy kritikus végpont megjelenése feltételezhető, ugyanakkor az első elveken alapuló módszerek különböző okok miatt nem használhatók. Az előadás áttekinti, mit tudunk és mit sejtünk jelenleg a QCD fázisdiagramjáról, valamint felvázolja az elméleti és kísérleti lehetőségeinket annak tanulmányozására. Továbbá, egy röviden bemutatott effektív modell – a 2+1 ízű, vektor és axiál vektor mezonokkal kiterjesztett Polyakov kvark-mezon modell – keretein belül vizsgáljuk a fázisdiagramot, valamint annak megváltozását olyan esetekben, mint a nagy színszám, a véges térfogat vagy a módosított kvarktömegek.
Szanyi István: Diffraktív proton-proton és proton-antiproton ütközések
A nagyenergiájú proton-proton és proton-antiproton ütközések az optikai diffrakcióval analóg módon értelmezhetők: a bejövő kvantummechanikai protonhullám egy része új részecskék keletkezése következtében elnyelődik, a fennmaradó hullám pedig diffraktálódik. Másrészt a protonok kölcsönhatása közvetítők cseréjével is magyarázható: diffraktív ütközések esetén dominánsan a vákuum tulajdonságaival (kvantumszámaival) rendelkező pomeroncsere útján valósul meg a kölcsönhatás. A pomeron a ma ismert négy alapvető kölcsönhatás egyikét, az erős kölcsönhatást közvetíti a protonok között, így a diffraktív ütközések vizsgálata az erős kölcsönhatás részleteinek kutatását teszi lehetővé.
Madár Ákos: Új korszak a fiatal napszél kutatásában – a Parker Solar Probe és a Solar Orbiter missziók
Az elmúlt bő fél évtized a napszél kutatásának egy új aranykorát hozta el. Ez elsősorban két űrszondának, a NASA Parker Solar Probe-jának és az Európai Űrügynökség (ESA) által épített Solar Orbiter-nek köszönhető.
Előbbi minden eddiginél jobban megközelítette csillagunkat, így elsőként tudott méréseket végezni a Nap koronájában, mindeközben pedig a leggyorsabb ember alkotta eszköz címét is elhódította. A Solar Orbiter a napszél vizsgálata mellett páratlan felvételeket készített a Nap kromoszférájáról és koronájáról. Ezek az eredmények segítettek közelebb kerülni néhány olyan rejtély megoldásához, amely immár fél évszázada foglalkoztatja az űrkutatókat…
(a kép forrása: https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2020/01/Solar_Orbiter_and_Par…)
Salamon Péter: Felületi instabilitások és piezoelektromosság ferroelektromos nematikus folyadékokban
A nemrég felfedezett ferroelektromos nematikus folyadékkristály olyan újfajta folyadék, mely spontán elektromos polarizációt mutat. Emiatt rendkívül érzékeny az elektromos mezőkre, ami az anyag gyakorlati alkalmazását vetíti előre. A ferroelektromos nematikus folyadékok szabad felülete elektromos mezőkben instabillá válik és az alkalmazott feszültség nagyságától és frekvenciájától függően különböző típusú instabilitásokon mehet keresztül. Az előadásból kiderül, hogy milyen fraktálos vagy labirintusszerű formákat képes felvenni a folyadék, és hogyan hozható mozgásba a ferroelektromos folyadékcseppek sokasága.
Megtudhatjuk, hogy az instabilitások hogyan kerülhetők el és mi a ferro-elektronedvesítés jelensége. Továbbá kiderül, hogy az új anyagban megfigyelhető elektro-mechanikai effektus milyen érdekes akusztikai jelenséget eredményez és hogyan lehet a ferroelektromos nematikus folyadékkristályok segítségével elektromos áramot generálni. Nem utolsó sorban megtudhatjuk, hogy Simonyi Károly hogyan járult hozzá a magyarországi folyadékkristály kutatások elindításához.
Iméne Benabdelghani: Nagyintenzitású lézerkísérletek a nanoplazmonikus iongyorsítás és fúzió területén (angol nyelvű előadás)
A Naplife project keretében nagyintenzitású femtoszekundumos lézeres besugárzást vizsgáltunk plazmonikus nanoszerkezeteket tartalmazó polimer céltárgyakkal a rezonáns plazmonikus térerősítés megismerésére, illetve a lézerrel keltett iongyorsítás és fúzió hatékonyságának növelésére. A proton-bór fúziós sémát kiemelt figyelemmel kezeljük, mivel ez mentes a nagy áthatolóképességű neutronsugárzástól. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban, valamint az ELI-ALPS laboraróriumában végzett kísérletek célja annak demonstrálása, hogy a plazmonikus effektusok megnövelik a gyorsított protonok és ionok energiáját, valamint a p-B fúziós hatásfokot. Többféle diagnosztikai módszert, úgymint Thomson parabola spektrométert, CR-39 nyomdetektorokat, valamint alfarészecske-detektorokat használtunk a gyorsított ionok spektrumának és a fúziós folyamatokban keletkező alfarészecskék jellemzésére.
Balázs László: Kozmikus müonok a földtudományokban
Az elmúlt évek során végzett intenzív müográfiai műszer- és módszerfejlesztés eredményeképpen különböző területeken nyílt lehetőség a kozmikus eredetű müonok detektálásán alapuló mérési eljárások alkalmazására a földtudományokban. Mivel a müonfluxus gyengülése elsősorban a vizsgált objektum sűrűségeloszlásától függ, így a müográfia eredményesen használható olyan geológiai, bányászati és geotechnikai problémák vizsgálatánál, ahol az objektum szerkezetét sűrűségváltozások is tükrözik. Az előadásban áttekintjük a HUN-REN Wigner FK jelentős hozzájárulásával végzett alábbi kutatásokat: Szakuradzsima-vulkán, Mohorovičić köpeny-kéreg határ, Hármashatár-hegy tomográfia, bányászathoz kapcsolódó müontomográfiás vizsgálatok.
Buzsáki Dániel: Taníthatók-e a gépek a molekulák mozgására?
A fotofizikai és fotokémiai folyamatok vizsgálata ultragyors gerjesztett állapotú dinamikával lehetővé teszi a molekulák fény hatására bekövetkező, rendkívül gyors, femto-, és pikoszekundum alatt történő átalakulásainak megértését. Az ily módon szerzett ismeretek fontosak lehetnek például a molekuláris adattárolásban, fotokatalízisben, illetve a napenergia átalakításának és tárolásának fejlesztésében. A különböző fotoaktív funkcionális molekulák közül az átmenetifém komplexek különleges jelentőségűek, gyakran látható fény hatására gerjeszthetők, tulajdonságaik a ligandumok módosításával könnyen finomhangolhatók. Azonban a jelenleg rendelkezésre álló számításos módszerek a méret növelésével rendkívül számításigényesek lehetnek. Ennek az akadálynak a feloldására azonban kiváló megoldásnak ígérkezik a gépi tanulás módszere. A kutatócsoportban ilyen módszerként mély többrétegű neurális hálózatokat alkalmazunk, melyet először egy kisméretű szerves molekulára végzett próbaszámításokon tesztelünk. De vajon képes-e a pusztán geometriákat, energiákat és erőket tartalmazó modell megjósolni a dinamikát? Az így megszerzett tapasztalatok alapján tervezzük felépíteni az átmenetifém komplexek vizsgálatához szükséges modellt.
Radeleczki Balázs: Miért érdemes az emberi járást vizsgálni?
A mozgásszervi panaszok, sérülések és betegségek az egyik leggyakrabban előforduló egészségügyi problémakör a modern társadalmakban, különösen az idősebb korcsoportoknál. Ezen panaszok jelentős része összefüggésben van az egyének járási képességével is. Speciális kamera és érzékelő rendszerek segítségével számszerűen vizsgálhatóak az egyének biomechanikai és mozgásszabályozási paraméterei. Az így kapott adatok az egyének állapotáról és az egyes kezelések hatékonyságáról adnak releváns információt. Ez segíthet kiegészíteni a hagyományos terápiákat és klinikai gyakorlatot. Az előadás célja néhány példán keresztül bemutatni a járás analízis alkalmazását, ennek tudományos szépségét és jövőbeli lehetőségeit.
Az esemény online is követhető:
Join Zoom Meeting
https://wigner-hu.zoom.us/j/87885008623?pwd=blAXQKd2XDxDX5ZnkA5yqbm0ES
MAfn.1
Meeting ID: 878 8500 8623
Passcode: 854931
